Manapság szinte alig van olyan ember, aki ne panaszkodna arra, hogy fáj a háta, dereka, vagy a nyaka. Sajnos valóban, ha sokat ülünk, és keveset mozgunk, keveset nyújtunk, akkor a hátunk, valamint a gerinccsigolyáink melletti izmok a helytelen testtartástól elfáradnak.

Hogyan segíthetünk mégis a testünknek? Hogyan enyhíthetjük a hátfájást, derékfájást, ha ülőmunkát végzünk?

Ahhoz, hogy erre jól válaszolhassunk, nézzük meg, hogyan épül fel a gerincünk?
Röviden írunk pár gondolatot a gerinc anatómiai alapjairól, hiszen ha megértjük, rálátunk testünk működésére, akkor pontosabban, célirányosabban, tudatosabban tudunk segíteni az egészséges működésében.
A gerincünk a törzsünk szilárd tengelyét alkotja és megvédi a gerincvelőt, mely a csigolyalyukakban, összességében a gerinccsatornában helyezkedik el.
A csigolyák alkotják a törzsünk tengelyét felépítő gerincoszlopot. A csigolyák száma 33-35, közülük 24-et valódi csigolyának (ezek önálló csontok), 9-11-et álcsigolyának (ezek először önálló csontok, majd egymással összenőnek) nevezünk.
A csigolyatesteket porckorongok kötik össze, a számuk 23, ezek súlyos sérülése a porckorong-sérv. A csigolyákat (alkotórészeiket) külön szalagkészülékek is összekapcsolják. A harmadik típusa a csigolyák közti összeköttetéseknek pedig az ízületi összeköttetések.
Ezek mind-mind a gerinc szilárdságát, de egyben a mozgását is lehetővé teszik. Most nem térünk ki a részletes jellemzésére, de megemlítjük a nyak és törzs izmait, főként a mély hátizmokat, melyek szintén fontos szerepet játszanak a helyes testtartás kialakításában.
Hogy mit nevezünk helyes testtartásnak az szubjektív dolog, mindenkinél más és más, de objektíven azt nevezzük, amikor oldalnézetből a testet elülső és hátulsó részekre lehet bontani különböző anatómiai pontokon.
A gerinc nem egy egyenes vonalban húzódik, felnőtt embernél úgynevezett kettős „S” alakja van.  Igazából a gerinc görbületeit a test súlya és az izmok húzó hatása alakítja ki.
Többek között ezért is figyelhetjük meg idősebb korban meg azt, hogy a háti görbület erősebb, hangsúlyosabb. Lazulnak a gerincet tartó izmok, szalagok, a porckorongok kophatnak, zsugorodhatnak.
A nőknél eleve az ágyéki hajlat mindig nagyobb, de bizonyos sportágak fokozhatják ezt, ami aztán később erős fájdalmakkal jár.
Oldalirányban is lehetnek kóros görbületi elváltozások, ezek elsősorban olyan sportágak esetében fordulnak elő, ahol csak az egyik testfelet használják fokozottan, egyoldalúan.
A legideálisabban a helyes testtartást a változatos módon űzött sport alakítja, illetve figyelni kell arra, hogy a kevésbé használt izmokat, „ellentétes” működésű izmokat is erősíteni kell.
Mindenki számára fontos a változatos módon és rendszeresen végzett testmozgás! Hiszen így enyhíthetjük a helytelen testtartás miatt kialakult hát-, nyak- és derék fájdalmakat. Úgy is segíthetünk, ha megpróbáljuk a hosszabb ideig tartó ülésnél a gerincről levenni, csökkenteni a terhelést.
Többek között, ezért találták ki az ülőpárnákat, ülőlabdákat.

Miért jó, ha ülőpárnát használunk?

Mivel az ülőpárna instabil, folyamatosan arra kényszeríti az izomzatot, hogy mozogjon, dolgozzon.
Már most fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy nyilván ezek használata nem helyettesíti a rendszeres mozgást, nyújtást! Ezek csak rásegíthetnek az izmok aktivitására – munka, ülés közben is dolgoznak az izmok, több irányból hatnak a csontokra, ízületekre, így nem terhelik azokat folyamatosan, egyoldalúan.
Ezeknek az eszközöknek a használata mellett is törekedni kell arra, hogy minél gyakrabban felálljunk munka közben, mozogjunk, átmozgassuk a testünket.
Maga az ülőpárna nem más, mint egy levegővel telt erős párna, mely elsősorban a helyes testtartás kialakítására, megőrzésére ajánlott.
Ma már rengeteg típusa létezik, változatos színekben, változatos felületekkel (sima, tüskés), általában környezetbarát anyagokból.

Mitől dinamikus?

Ez arra utal, hogy mivel a párna levegővel van megtöltve, instabil, tehát ha ráülünk, folytonos mozgásban tartja a törzset. Vagyis a gerincet nem statikusan, hanem dinamikusan terheli, szemben azokkal a székekkel, párnákkal, melyekre csak egyféle módon tudunk ránehezedni.
Statikus terhelésen azt értjük, hogy a gerinc a törzs szilárd vázát képezi, másfelől a felső végtagokra nehezedő gravitációt a medenceövön keresztül átviszi az alsó végtagokra. Ennek következményét lásd még a vérnyomás cikkünkben.
Dinamikus funkción a törzs mozgásának lehetőségét értjük a gerinc segítségével.

Egészségügyi kockázatok

A rossz, helytelen testtartás gyakorlatilag kihat az egész testünkre, szervezetünkre. A nyaki izmok folytonos feszülése, helytelen tartása akadályt képezhet az agyi vérkeringés felé, mely fejfájást, szédülést, rossz közérzetet okozhat.
A hátizmok feszülése, rossz tartása hatással lehet akár a tüdőre, légzésre is.
Az ágyéki szakasz helytelen tartása kihathat a belső szervekre, az emésztőrendszerre emésztési zavarokat okozva.
Ülés közben a hosszantartó, rossz testtartás a combokra nehezedő nyomás miatt azok hátsó felszínén keringési problémákat okozhat, ami növeli a visszérbetegség kockázatát.
Érthető okokból manapság nehezen kerülhető el, hogy a gerincünket terheljük. Ha azonban tudatosan, aktívan részt veszünk a gerincünk „védelmében”, figyelünk a helyes testtartásra munkánk közben, akkor már sokat segíthetünk a testünknek!
Ha ülőpárnát vagy ülőlabdát választunk, használjuk kreatívan! Munkához, sportoláshoz, talpunk átmozgatásához vagy a láb izmainak átmozgatásához is akár.