Hány éves vagy? Hogyan élsz? Mit eszel? Mennyit mozogsz? Mennyi stressz ér? Szedsz valamilyen gyógyszert? Gyakran fáj a fejed? Van valamilyen ismert betegséged? Most egy pillanatra dőlj hátra és tedd fel magadnak ezeket a kérdéseket.
Ha sok vörös húst, szalonnát, állati zsiradékot, gyorséttermi ételt eszel, mindent sózol, kevés gyümölcsöt és zöldséget fogyasztasz, alig mozogsz, sokat idegeskedsz, esetleg gyakran szedsz valamilyen gyógyszert, számtalanszor fáj a fejed, túlsúlyos vagy, dohányzol, több pohárnyi alkoholt iszol naponta és elmúltál már 35 éves,
akkor
hamarosan szükséged lesz arra, hogy életmódot válts és megismerd a magas vérnyomás kialakulásának okait és megelőzését.
Mit nevezünk vérnyomásnak?
Egyszerűen úgy kell elképzelni a vérnyomást, mint egy erőt (ebben az esetben a véráramlat), ami hatással van az artériák falára. A vérnyomás napszakonként változik, reggel közvetlen ébredés előtt és délután a legmagasabb, majd napközben alig változik, kevésbé esik vissza, aztán az alvás ideje alatt, éjjel csökken erőteljesebben. Általában 20-30 Hgmm-es ingadozás előfordulhat normál esetben is, ezért egyetlen mérés alapján nem lehet végleges következtetéseket levonni, hogy baj van-e.
Ez történik a testedben, ha magas a vérnyomásod
Ha nagyon sokáig nem ismerik fel a betegséget, akkor súlyos szövődmények alakulhatnak ki. Eleinte enyhébb szív- és érrendszeri panaszok lépnek fel, de a legsúlyosabb a szélütés és a szívroham lehet. Ugye senki sem szeretne idáig eljutni? Ezt tudod megelőzni, ha odafigyeléssel, egészségesen, mértékletesen élsz és rendszeresen figyeled, méred a vérnyomásodat. Elég, ha egy kis otthonhasználatos vérnyomásmérőt beszerzel, és azzal időnként ellenőrzöd. Ez kiváló segítség az orvosnak is, mint kiegészítő adat, ha már megállapították nálad a hipertóniát.
A jó hír a vérnyomásméréssel kapcsolatban, hogy ha az egészséges, optimális vérnyomásértéktől eltérőek lennének a mérés mutatói és megállapítható a betegség, akkor ez a korai felismerési szakaszban jól kezelhető és kontroll alatt tartható a későbbiekben is!
Ezért az otthoni vérnyomásmérés óriási segítség a betegség szűrésében és korai felismerésében, illetve a pontos vérnyomásérték beállításában, ha már magasvérnyomás betegséget állapítottak meg.
Rendszeres méréssel a magasvérnyomás betegség kialakulását már korai szakaszban felismerhetjük, és ezáltal korán kezelhető lesz, amivel megakadályozható a betegség súlyos szövődményeinek kialakulása.
Ma már a kiemelten veszélyeztetett, súlyos tünetekkel küzdő betegeknél, akiknél a gyógyszeres kezelés sem segít, alkalmaznak vérnyomás-szabályozó pacemakert.
Tévhit a vérnyomásméréssel kapcsolatban
Sokan egy-két vérnyomásmérést követően kétségbeesve mennek orvoshoz, mert a mért értékek alapján azt gondolják, hogy valami baj lehet a vérnyomásukkal. Nem kell nyugtalankodni, ha azt tapasztaljuk, hogy a méréseknél 20-30 Hgmm-es ingadozást mutat a mérőeszköz, hiszen a vérnyomásváltozás napi ritmusába ez az ingadozás belefér!
Milyen az optimális vérnyomás? Mi számít magas értéknek?
Az optimális vérnyomás egy felnőtt embernél 120/ 80 Hgmm alatt van, illetve 130-135/80-85 Hgmm tekinthető elfogadhatónak, normálisnak. Ez a két szám nem más, mint a szisztolés nyomás és a diasztolés nyomás érték.
A normális felső határérték 130-139/85-90 Hgmm. Ennél magasabb mért értékeknél a magas vérnyomás kialakulásáról beszélhetünk, melyeknek szintén több lépcsős fázisai vannak.
A vérnyomásmérés szabályai
- Üljünk le, a lábunkat ne tegyük keresztbe, a karunkat helyezzük lazán az asztalra. Néhány percig maradjunk nyugalomban, csak ezt követően kezdjük el a mérést.
- Kávé, cigaretta után várjunk minimum 30 percet.
- Mérés közben ne mozogjunk, ne beszéljünk.
- A mandzsettát úgy helyezzük fel, hogy ne legyen se túl laza, se túl szoros.
- A csuklót a szívvel azonos magasságban kell tartani, egyébként a keletkezett hidrosztatikai nyomás miatt 20-30 Hgmm-es eltérés lehet.
Különböző napokon három mérés szükséges. Ha nagyon magasak a mért értékek, forduljunk orvoshoz. Ha szokatlan értékeket mutat a mérő, akkor 5 perc múlva ismételjük meg a mérést. Fontos azt is figyelembe venni, hogy ha bármelyik mért szám, akár az első vagy akár a második legalább 5 Hgmm-rel kisebb értéket mutat, akkor akár harmadszor is ismételjük meg a mérést, amíg a csökkenés mindkét számnál 5 Hgmm-nél kisebb lesz. Ilyenkor matematikai átlag (a két utolsó mért értékek szisztolés és diasztolés mérései) alapján látható a reális vérnyomás érték.
Kapcsolódó cikkünkért kattints a képre:
Fotók és illusztrációk: freedigitalphotos
Kiemelt kép: Designed by Freepik